Közlekedőedények, hajszálcsövesség
Gondolkozz el a következő kérdéseken!
· Víztorony: Nagyobb városokban, a turisták – különleges kidolgozottságuk, egyedi szépségük miatt – gyakran fényképezik a régi víztornyokat. A manapság, főként kisebb falvak szélén épült víztornyok formája nagyon egyszerű. Mindkét építménynek ugyanaz a szerepe: biztosítaniuk kell a település házainak vízellátását.
De miért szükséges ehhez ilyen magas tornyot építeni? Mi a szerepe, minek építették, és miért ilyen magasra?
· Mitől folyik ki a víz a csapból?
· Mi a szerepe a zsilipeknek?https://www.origo.hu/video/20170314-hatvanszoros-gyorsitasban-nezze-meg-hogyan-zsilipelnek-at-egy-hajot-a-sio-csatornara.html
· Hogy működik egy bűzelzáró? El tudnád nekünk magyarázni?
Ezek az életünk sokféle területén használatosak, a működésüknek ugyanazon fizikai törvény az oka.
A hajszálcsövesség jelenségével már születésetek után röviddel is találkoztatok! Igen, az első pelenkával. De tudjuk azt is, hogy mitől jó vagy rossz egy törölköző.
Egy virágot megfesteni ételfestékkel már elég meghökkentő. Hogyan lehetséges ez?
1. Próbáld ki otthon ezt a kísérletet! Megfigyelheted, filmezheted, fényképezheted, és nagyon-nagyon látványos! A legfontosabb: csak friss virággal (fehér rózsa, fehér szegfű) és elég tömény ételfestékkel működik. A kísérlet segíti a növények vízfelvételének megértését is.
Itt egy kis segítség:
A felül nyitott edények vagy csövek rendszerét, amelynek ágai között a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedénynek nevezzük.
A közlekedőedény minden ágában egy vízszintes síkban ugyanakkora a hidrosztatikai nyomás. Ezért a nyugvó folyadék felszíne minden ágban ugyanabban a vízszintes síkban van.
Közlekedőedény a teáskanna, az öntözőkanna, a tartályok folyadékszint jelzője és a slag vízmérték is.
A közlekedőedényekkel a mindennapokban is gyakran találkozunk.
A legtöbb lakásban legalább annyi közlekedőedény van, ahány vízlefolyó. A vízlefolyó a csatornával van összekötve, ahonnan könnyen a lakótérbe juthatna a kellemetlen szag, ha egy közlekedőedény, amiben víz van, ezt meg nem gátolná.
Végezd el a következő kíséreltet:
2. Egy gumicső két végére illesszünk üvegcsövet. Tartsuk U alakban úgy, hogy mindkét szára azonos magasságban legyen, majd töltsük fel vízzel! Ezután emeljük fel a cső egyik végét jóval magasabbra. Figyeljük meg, mi történik!
Tapasztalat:
A cső másik végéből a víz felfelé spriccelve folyik ki! A felemelt ágban a vízoszlop magassága, és ezzel együtt a nyomás is, hirtelen megnőtt. A közlekedőedények elve szerint a másik ágban ugyanolyan magasan kellene állnia a víznek, ezért folyik ki a másikon.
A víztornyokat azért építik olyan magasra, mert a települések vízvezetékrendszere is egy óriási közlekedőedény. A házak vízvezetékei összeköttetésben állnak a víztoronnyal, amelynek tehát a vízellátás, illetve a megfelelő víznyomás biztosítása is feladata.
A zsilipkapukon keresztül is a közlekedőedények elve alapján haladnak át a hajók.
Gondold végig az átkelés lépéseit!
1. Magasabb vízállású helyről az alacsonyabb szintre!
2. Alacsonyabb vízszintről a magasabb vízállású szintre!
HAJSZÁLCSÖVESSÉG
Mártsuk tintába egy papírzsebkendő sarkát! Mit veszünk észre?
Tapasztalat: A papírzsebkendő felszívta a tintát.
A papírzsebkendőben, kockacukorban, törölközőben, textilpelenkában kicsi keresztmetszetű, hajszálvékony járatok vannak. Ezekben a víz ugyanúgy viselkedik, mint a képen látható, hajszálvékony üvegcsőben. Megfigyelhető, hogy a hajszálcsövekben a víz felszíne magasabban van, mint a külső folyadékszint. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük.
A hajszálcsövességgel magyarázható, hogy a szivacsba, a kéztörlő papírba, a pamut trikó anyagába is „felszívódik” a nedvesség.
A mezőgazdaságban is figyelembe kell venni a hajszálcsövesség jelenségét. A növények táplálásában a talaj alsóbb rétegeinek nedvessége nagyon fontos, ide nyúlnak le a gyökerek, ide szivárog le az esővíz. A talaj azonban nem tömör, hanem megszámlálhatatlan apró hajszálcső szövi át. Ezeken keresztül jut el az éltető víz a növényekhez.
Szárazságban ezeken a hajszálcsöveken keresztül jut el a talaj nedvessége a felszínre is, ahonnan elpárolog, tovább csökkentve ezzel a talaj víztartalmát. Ez ellen kapálással lehet védekezni. A kapálás szétroncsolja a hajszálcsöveket, így megakadályozza a talaj belsejének további kiszáradását.
Feladataid
Nyisd meg/Nézd meg a PowerPoint-os bemutatót (amit órán vetítettem nektek), amelyen a tananyagot találhatod, és a lényeget jegyzeteld ki a füzetedbe!
Játssz a következő animációval :) : https://www.vascak.cz/data/android/physicsatschool/templateimg.php?s=mech_nadoby&l=hu
Nézd meg ezt a videót is!
Oldd meg a következő játékos interaktív feladatot: https://learningapps.org/8622249
Kutatómunka: Gondold végig, hogy hol használunk a mindennapi életben közlekedőedényeket. Kiselőadást (ppt-t) is készíthetsz erről az érdekes témáról, amelyet szintén elküldhetsz nekem az email-címemre (csorba.laszlo@lisztferenc.hu) a következő tanóra előtti este 8 óráig!
Egy teszt kitöltéséért is kaphatsz szorgalmi ötöst, ha 85%-os lesz Hajrá! :) https://forms.gle/jiigroMJEWVCeipx8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése