2021. május 17., hétfő

kémia Elemmolekulák 05.17

 Kedves hetedikesek!

Ez a sok szöveg azért van itt, mert lényeges és egy részét kifelejtették a tankönyvből.
Ezeket légy szíves gyöngyírással belehelyezni a füzetedbe, csak utána jöhet a könyv.
Természetesen el is magyarázom!

A kémiai kötések

Az elemek azonos (protonszámú) atomokból épülnek fel.


A nemesgázok (VIII. A főcsoport) mindig atomokból állnak, mert stabil az elektronszerkezetük. A stabil elektronszerkezet azt jelenti, hogy 2 (He) vagy 8 vegyértékelektronjuk van(Ne, Ar, Kr, Xe , Rn).
Az összes többi atom arra törekszik, hogy valahogyan elérje a stabil elektronszerkezetet, vagyis 2 vagy 8 vegyértékelektronja legyen.
Ennek érdekében az atomok között valamilyen kapcsolat, átalakulás jön létre. Ennek a kapcsolatnak a neve a kémiai kötés.

1.Mi akémiai kötés?
A kémiai részecskék (atomok, ionok, molekulák) között létesülő kapcsolatot kémiai kötésnek nevezzük.

A kötések közötti erősség szerint:
Elsőrendű  (erős)kötések: ionos, kovalens, fémes kötés (ezekről tanulunk)
Másodrendű(gyöngébb) kötés:  pl.:molekulák közötti kapcsolat
A  fémekre a fémes kötés jellemző.

Elemmolekulák

A szobahőmérsékleten GÁZ-halmazállapotú elemek (a nemesgázok kivételével) kétatomos molekulákból állnak. Ezek a hidrogén H2, az oxigén O2, a nitrogén N2, és a klór Cl2
A két atomot közös elektronpár(ok) tartják össze. Az atomok között kovalens kötés jön létre.

2.Mi a kovalens kötés?
Az atomok között közös elektronpárral létrejött kapcsolatot kovalens kötésnek nevezzük.

3. Mit nevezünk molekulának?
A molekulák olyan semleges kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atom kapcsolódik össze kovalens kötéssel.
A molekulákat képlettel jelöljük.

Eddig írd le!😓

Ez így nincs a könyvben, ezt a füzetből tanuld meg. Utána a könyv 83-84. oldalát legalább kétszer olvasd el! (Csak a hidrogén kell egyelőre)

Videón nézd meg, milyen kísérlettel lehet előállítani hidrogéngázt!

Az elemek jellemzése rajta van a beragasztott lapon is, nem kell külön leírni!
Hidrogéngáz, hidrogénmolekula H2
     - színtelen, szagtalan gáz
     - levegőnél kisebb (a legkisebb) sűrűségű gáz
     - vízben nem oldódik
     - éghető, vízzé ég el      (H2 + O2 → H2O )
     - levegővel (oxigénnel) keveredve robban (DURRANÓGÁZ)
Előállítása: vízbontással
                   cinkre sósavat csepegtetünk
A hidrogéngáz hidrogénmolekulákból áll, 
amelyben két hidrogénatom kapcsolódik kovalens kötéssel.
A hidrogéngáz és hidrogénmolekula képlete is H2

Ismét nézd meg a videót!
Hidrogén előállítása, durranogázpróba:  https://www.youtube.com/watch?v=Gh_xv8oWwps

Következő elemünk a klór, a szagával mindenki találkozott az uszodában,
lehet, hogy a fürdőruháját is kifakította már.

A klór és a klórmolekula Cl2
    - sárgászöld, szúrós szagú gáz
    - levegőnél nagyobb sűrűségű
    - köhögésre ingerlő, MÉRGEZŐ gáz (I.világháború)
    - vízben oldódik, vizes oldata fertőtlenít (kórházak, uszodák)
    - színtelenítő, fehérítő hatású
Előállítása: kálium-permanganátra sósavat csepegtetünk.
A klórmolekulában 2  klóratom kapcsolódik kovalens kötéssel.
A klórgáz klórmolekulákból áll.
A klórgáz és a klórmolekula jele: Cl2

Nézz meg egy videót!
Klór előállítása, színtelenítő, fehérítő hatása:  https://www.youtube.com/watch?v=JHVWD9Vi16A

Az oxigént mindenki ismeri és egyfolytában találkozik vele!

Az oxigén és molekuláinak jele: O2
    - színtelen, szagtalan
    - levegőnél kicsit nagyobb sűrűségű gáz
    - nem ég, az égést táplálja
    - élethez nélkülözhetetlen
    - vízben rosszul oldódik (KELL, hogy oldódjon!!)
Előállítása: vízbontással
                    kálium-permanganát hevítésével
Az oxigéngáz oxigénmolekulákból áll, amelyekben két oxigénatom 
kapcsolódik össze kovalens kötéssel.
Az oxigéngáz és az oxigénmolekula jele: O2

Nézz meg egy videót, remélem mindenkinek ismerős a kísérlet!
Oxigén előállítása, kimutatása:   https://www.youtube.com/watch?v=UD4M2Xjt39Y

Az utolsó elemi gázunk, amely kétatomos molekulákból a nitrogén.

A nitrogéngáz, a nitrogénmolekula N2
    - színtelen, szagtalan gáz
    - a levegő 78%-a
    - az égést nem táplálja
    - közömbös, kis reakcióképességű gáz
    - vízben nem oldódik
Előállítása cseppfolyós levegőből.
A nitrogéngáz nitrogénmolekulákból áll, 
a nitrogénmolekulában két nitrogénatom kapcsolódik kovalens kötéssel.
A nitrogéngáz és a nitrogénmolekula jele: N2

Még egy videó a FOLYÉKONY nitrogénről (JÓ):
https://www.youtube.com/watch?v=xY7SwV1s-fE

Ennyit az elemmolekulákról.
Hf. tk. 83-85.oldal (ugyanaz a lecke)
Tanulni a füzet 42-43. órája, utolsó két óra
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése